Kancsalság, tompalátás

Hatéves kor előtt a gyermekek kb. 4%-ánál fordul elő kancsalság, ennek kezelése nélkül 30-35%-ban alakul ki kisebb-nagyobb mértékű tompalátás (ambylopia). A gyermekkori kancsalságnak többféle oka lehet, a háttérben túlnyomórészt valamilyen fénytörési hiba mutatható ki. Nagyobb százalékban alakulhat ki kancsalság örökletes tényezők, koraszülés, komplikált szülés kapcsán, de súlyosabb szemészeti betegségek is lehetnek a háttérben. Tévhit, hogy a kancsalság kinőhető, a megelőzés óvodás kor előtt a leghatékonyabb. Mindezért fontos, hogy a kancsalságról, ill. a tompalátásról írjunk, de előbb néhány definícióval kell kezdenünk. Egyenes szemállás esetén a két szem nézővonala a távolba tekintve párhuzamos, azonban ha kancsalság áll fenn, akkor a nézővonalak metszik egymást, vagyis egy időben nem tekintenek ugyanarra a fixált pontra, tehát szöget zárnak be. Az eltérő nézővonalú szemet kancsalító, a másikat fixáló szemnek nevezzük, a nézővonalak által bezárt szög a kancsalsági szög.

Forrás: Eyesmart - American Academy of Ophthalmology

Tünetek, típusok

A legfontosabb tünet a kettőslátás, amit általában a gyermek nem jelez, és hamar elnyomja a zavaró második képet. Jellemző még a koordinálatlan szemmozgás, rossz térlátás, rosszullét, szédülés, hibás tájékozódás. A szülők gyakran látják azt, hogy a csecsemők/gyermekek egyik szeme kancsalít, azonban az esetek döntő többségében ez nem így van. A kisgyermekeknek gyakran széles, lapos orruk van, és a belső szemzugnál lévő bőrréteg miatt tűnik kancsalítónak a szem. Ezt hívják pseudostrabismusnak, mely a gyermek növekedésével “elmúlik”. A szemek állása alapján megkülönböztethetünk még ún. rejtett kancsalságot, mely csak panasz esetén igényel kezelést. Meg kell jegyezni, hogy a gyermekek tanulmányi eredményeinek romlása mögött is állhat látásprobléma, ezért nagyon fontosak a gyermekkori szemészeti vizsgálatok. Valódi kancsalságnak hívjuk a láthatóan kancsalítással és a térlátás hiányával járó eseteket, melyen belül megkülönböztetünk ún. kísérő kancsalságot (az egyik szem változatlan kancsalsági szöggel kíséri a másikat), ill. bénulásos kancsalságot (kancsalsági szög változó és bármely életkorban előfordulhat).

Vizsgálatok

A kancsalság vizsgálata gyermekszemész feladata, bár hazánkban a védőnői szolgálat is végez szűréseket. Számos vizsgálómódszert (pl. cornealis reflex, vörös visszfény vizsgálata, takarásos teszt, skiaszkópia, stb) alkalmaznak a kollégák, melyeket jelenleg nem fejtünk ki bővebben. Otthon “kukucsjátékot” is játszhatunk, amikor gyermekünk egyik szemét letakarjuk és ellenőrizzük, hogy mennyit lát a másik szemmel. Amennyiben sokat téveszt vagy gyakran tiltakozik érdemes szemészeti vizsgálatra bejelentkezni.

Terápia

Nagyon fontos annak elkülönítése, hogy állandó vagy időszakos kancsalság áll-e fenn. A terápia szempontjából fontos az elkülönítés, mivel előbbi esetben korai és agresszív terápiás lehetőség is szóba jöhet, míg utóbbi esetben egyszerűbben kezelhető a helyzet. A kancsalság típusának megállapítását követően szemüveg, ill. takaró tapasz (melyet a “jó” szemre kell felhelyezni, hogy a másik szemet erősítsük) felírása történik. Már kisgyermekkorban szóba jönnek a különböző kancsalság ellenes műtétek is, azonban a szemüveg és a takaró tapasz viselésére továbbra is szükség lehet. A felnőttkorban végzett korrekciós műtétek “csak” kozmetikai, esztétikai jellegűek, bár ugyancsak szükségesek.

Tompalátás (amblyopia)

Az esetek megközelítőleg felében kancsalság következtében alakul ki, míg a többi esetben nagyfokú fénytörési hiba vagy egyéb strukturális rendellenesség következménye. A fejlődésben megkésett gyermekeknél az amblyopia előfordulása hatszor gyakoribb az egészségesekhez képest. A tompalátás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint olyan komoly egészségügyi probléma, mely megfelelő vizsgálatokkal korán diagnosztizálható, illetve van hatékony kezelési módszere. Ebben az esetben a jól látó szemet tartósan letakarják, és ezzel a kancsalító szemet fixálásra kényszerítik, azonban heti néhány napra a takarást is szüneteltetni kell. Ha az amblyopia nem derül ki időben, vagy elégtelen a kezelése, az életre szóló látóélesség csökkenéshez vezet. A tompalátás kezelése kb. 12 éves korig lehetséges, azt követően a látóélesség javulásának esélye csökken. Mivel a tompalátás és a kancsalság jelentős részét nem ismerik fel és nem kezelik időben, ezért rendkívül fontos, hogy minden gyermek rendszeresen kerüljön szemészeti szűrővizsgálatra. A szemész - szülő - gyermek kapcsolatnak kitartónak és következetesnek kell lennie a kezelés hatásosságának érdekében.

Látáskorrekció

Forrás:

1. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: A 0-18 éves életkorú gyermekek látásfejlõdésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismerésérõl Szûrõvizsgálati irányelvek védõnõk és gyermekorvosok számára. Egészségügyi Közlöny LIX. évf. 21. szám 3070-3082 (PDF).
2. Amblyopia. EyeWiki. American Academy of Ophthalmology.
3. Süveges Ildikó: Szemészet. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010.

Jó egészséget kívánunk!

Baráti üdvözlettel:

az eOptika.hu csapata