Rövidlátás (myopia)


A myopia,  más néven rövidlátás egy gyakori fénytörési hiba (a szem a fényt nem tudja a megfelelő helyre fókuszálni). Rövidlátás esetén a közeli tárgyak élesen látszanak, viszont távolra már homályosan látunk. Ez akkor fordulhat elő, ha a szemgolyó az átlagosnál hosszabb, vagy a törőerő az átlagosnál nagyobb (pl. a szaruhártya az átlagosnál domborúbb). Ezek miatt a távoli tárgy éles képe nem az éleslátás helyén, hanem a retina (ideghártya) előtt keletkezik. 

A rövidlátás családon belül öröklődhet. Habár a genetika fontos szerepet játszik a kialakulásban, bizonyos környezeti tényezők szerepéről sem szabad megfeledkeznünk. Fontos a megfelelő mennyiségű szabadban töltött idő, ezzel a kialakulás esélyét csökkenteni lehet. Kutatások szerint szerepet játszik ebben a természetes napfény (megfelelő fényvédelem mellett!) és a gyakoribb távolba tekintés. Különösen gyermekek esetében érdemes erre odafigyelnünk.

Már kisfokú rövidlátás esetén is az átlagosnál nagyobb az esély ideghártya leválásra. Ezért - is - fontos, hogy hirtelen megjelenő úszkáló homályok, látótérkiesés, villámlátás esetén keressünk fel szemészeti rendelést.

Nagyfokú myopia (nagyobb, mint 6 dioptria) esetén nagyobb eséllyel alakul ki zöldhályog és szürkehályog is.

A rövidlátást leggyakrabban gyermekkorban diagnosztizálják, szemészeti vizsgálat során. A test többi részének növekedésével egyidőben a myopia mértéke is nőhet, ez a növekedés általában 20-30 év között megáll.

A myopiát leggyakrabban szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigáljuk. Ezen kívül, miután a látásromlás megállt, látásjavító műtét is mérlegelhető.

Vissza a Látáskorrekció menübe >>

Irodalom

  1. Gregory I. Ostrow, K. David Epley, Rafael Iribarren. Myopia. EyeWiki. 

  2. Facts about myopia. National Eye Institute. Elérhető: https://nei.nih.gov/health/errors/myopia