Panaszok a munkahelyen

Az Amerikai Optikusok Szövetsége hívta fel leginkább a figyelmet arra, hogy a monitor előtt - gyakran napi 6-9 órán keresztül - dolgozók körében egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent az ún. számítógépes látás szindróma (CVS), melyről korábbi cikkünkben olvashat bővebben¹ >> Computer Vision Syndrome

Az irodákban a szemészeti (száraz szem) panaszok a helytelen megvilágításból, a monitor csillogásából, tükröződésből, a rossz kontrasztból, a monitor nem megfelelő távolságából, magasságából, a helytelen testtartásból, a korrigálatlan fénytörési hibákból, ill. a légkondicionálók nem megfelelő használatából fakadnak. A légkondícionálók/klímák használatával kapcsolatban nagyon fontos kiemelni, hogy a megfelelő időközönként el kell végezni az előírt karbantartásokat, a szűrőket ki kell cserélni és fertőtleníteni kell a rendszert. Ismert tény, hogy a száraz levegő irritálja a szemet, így a szemészeti panaszok hátterében a nem megfelelően beállított klíma használat, valamint az alacsony páratartalom is állhat.

Modern társadalmunkban számos olyan szakma van, ahol szinte “pislogás nélkül” szükséges dolgozni a monitor előtt. Gondoljunk azokra a minőségellenőrökre, akik valamilyen steril környezetben, esetleg egy olyan üzemben dolgoznak, ahol védőfelszerelést kell viselni, és nem mehetnek ki a szabad levegőre 8-10 órán keresztül. Mindannyian tudjuk, hogy bizonyos műtéti szakmák képviselői, szakdolgozói - főleg azok, akik mikroszkóppal műtenek - csaknem egész munkanapjuk alatt pislogás nélkül dolgoznak, hiszen erősen koncentrálnak munkavégzés közben. Azok pedig, akik pl. laparoszkóppal műtenek ugyancsak végig fokozottan figyelik a monitort. Ez idő alatt felejtenek el pislogni, így elpárolog a szem felszínét borító és védő könnyfilm, és ebből kifolyólag károsodik a szemfelszín. Mégis, a legnagyobb “veszélyben” azok vannak, akik olyan irodai munkakörben dolgoznak, ahol nagyon sokat kell olvasni, ill. a képernyőt figyelni - és mindezt egy légkondícionált irodában teszik. Ide tartoznak például a banki szektor képviselői, brókerek, IT szakemberek, rendszergazdák, adminisztrátorok, managerek, de a listát még sorolhatnánk. Ugyanakkor, ne feledkezzünk meg azokról, akik darukezelők, hegesztők, erős napfényben vagy olyan gyárakban dolgoznak, ahol magas hőmérsékletű fémekkel, anyagokkal vagy éppen poros, koszos munkahelyen dolgoznak. Ilyen esetekben szemeinknek ugyancsak szükségük van a megfelelő minőségű és mennyiségű könnyfilm rétegre, melyet műkönnyekkel is pótolhatunk.

Néhány hasznos tanács, melyet a munkahelyen is megtehetünk annak érdekében, hogy a száraz szemes panaszok csökkenjenek:

Szellőztess minél többet, naponta legalább 3x alkalommal! A friss levegő jót tesz!
Kerüld a klímát! Ha lehetséges ne üljünk oda, ahol nagy a hideg levegő áramlása.
A szem és a monitor közötti távolságnak 50 és 80 cm között kell lennie, így jelentős erőfeszítés nélkül is láthatjuk a monitort.
Lehetőség szerint villogásmentes kijelző előtt dolgozzunk! A monitort úgy kell beállítani, hogy a lehető legmagasabb felbontás mellett legalább 70 Hertz legyen a képernyő-frissítési gyakoriság.
20-20-20 szabály! 20 percenként fókuszáljunk legalább 20 másodpercig egy legalább 20 lábnyi (kb. 6 méter) távolságban lévő tárgyra!
Ne felejts el pislogni!
Használj számodra megfelelő műkönnyet - amennyiben szükséges!
A megfelelő üléspozíció elengedhetetlen, törekedj a helyes testtartásra!
Tartsd tisztán a szemüveged lencséjét - amennyiben szemüveget hordasz!

Vissza a Látásunk egészségének megőrzése menübe >>

Forrás:

Computer Vision Syndrome - American Optometric Association Elérhető: https://www.aoa.org/patients-and-public/caring-for-your-vision/protecting-your-vision/computer-vision-syndrome
Yokoi N et al.: Importance of tear film instability in dry eye disease in office workers using visual display terminals: the Osaka study. Am J Ophthalmol. 2015;159(4):748-754. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25555800/
Rouen PA, White ML: Dry Eye Disease: Prevalence, Assessment, and Management. Home Healthc Now. 2018;36(2):74-83. Elérhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29498987