Miért van egyre több rövidlátó?

Rövidlátás (myopia) esetén a szemgolyó túl hosszúra nyúlik, ezáltal távolra nézéskor a kép nem az éleslátás helyén a retinán, hanem azelőtt keletkezik. 
A rövidlátásról itt olvashat többet >>

A myopia kialakulása általában gyermek- vagy kamaszkorban kezdődik, ezért kifejezetten fontos a gyermekek rendszeres szemészeti szűrővizsgálata.

Az előfordulás világszerte nő, és számos tanulmány szerint szoros összefüggést mutat a végzettséggel, tehát a tanultabbak körében gyakoribb a rövidlátás. Napjainkban Közép-Európában az egyetemi hallgatók között a myopia előfordulása kb. 50%, de ez a szám magasabb Taiwanban, Japánban, ill. Kína nagyvárosaiban (akár 90% is lehet). A háttérben levő okot illetően nincs egyértelmű álláspont, bár többféle faktort feltételeznek. Egyes felmérések szerint a világ populációjának 50%-a rövidlátó lesz 2050-re. 

Hosszú éveken keresztül az volt a tudomány álláspontja, hogy a rövidlátás kialakulásában csak a genetika játszik szerepet. Habár abban biztosak lehetünk, hogy az állapot öröklődik, mára bizonyossá vált, hogy nem ez az egyetlen kockázati tényező. A rövidlátással foglalkozó kutatók felvetették, hogy bizonyos környezeti tényezők is lehetnek a háttérben.

Az elmúlt évtizedben megjelent több tudományos cikk szerint a közeli munka - nem csak a számítógép vagy telefon használat, hanem a “hagyományos” könyvek olvasása is - hozzájárul a rövidlátás előfordulásának emelkedéséhez. Azt sejtették emögött, hogy a szem tartósan közelre fókuszál ahhoz hogy a látott kép a retinára kerüljön, ez pedig a szemgolyó nyúlását eredményezi. Ezzel az elmélettel azonban napjainkban már kevesebben értenek egyet. 

Azt viszont több kutatás is bizonyította, hogy a szabadban eltöltött idő, főleg korai gyermekkorban, megelőzés szempontjából kifejezetten fontos, ill. az állapot romlását is lassítja. Ennek az oka lehet, hogy a természetes napfény hatására dopamin szabadul fel, ami a szemgolyó nyúlását akadályozza. Mások felvetették, hogy a szabadban töltött idő során nem csak a természetes napfénynek van jótékony hatása, hanem ilyenkor több idő jut a távolra tekintésre is, tehát a szem nem kell, hogy ilyenkor közelre fókuszáljon, így nem nyúlik. Nagy valószínűséggel komplex háttere van a szabadba eltöltött idő megelőző hatásának, de az biztos, hogy ez a hatás létezik. A kutatók azt javasolják, hogy a gyermekek lehetőleg naponta minél több időt (órákat)  töltsenek a szabadban.

A számítógép és egyéb digitális eszközök szemre gyakorolt hatásáról egy másik cikkünkben részletesen írunk: LINK.

Végül érdekességképpen megemlítjük egy friss kutatás eredményeit:

Felmerült, hogy ha fehér háttéren levő fekete szöveget olvasunk, a retina alatt elhelyezkedő érhártya vékonyodik, míg ha fekete háttéren levő fehér szöveget nézünk, az érhártya vastagodik. Ennek a struktúrának a vékonyodása egyes szerzők szerint hozzájárul a rövidlátás kialakulásához, tehát szerintük a megelőzés szempontjából jobb, ha fekete alapon fehér szöveget olvas az ember. Ezt a felvetést érdemes megfelelő kritikával kezelni, ugyanis csak 7 embert vizsgáltak, és jónéhány megválaszolatlan kérdés maradt. Mindenesetre érdemes ezt az elméletet is tovább vizsgálni.

Vissza a Látásunk egészségének megőrzése menübe >>

Irodalom

  1. Ku, Po-Wen et al. The Associations between Near Visual Activity and Incident Myopia in Children. Ophthalmology, Volume 126, Issue 2, 214 - 220.

  2. Andrea C. Aleman, Min Wang, Frank Schaeffel. Reading and Myopia: Contrast Polarity Matters. Scientific Reports Volume 8, Article number: 10840 (2018).

  3. Elie Dolgin. The myopia boom. Nature News, Mar 18, 2015.