Olvasópróbák

A gyakorlatban optometrista és szemész orvos is elvégezheti a látóélesség vizsgálatát. Nagyon fontos kérdés, hogy gyermekkorban volt-e probléma a látással, viselt-e szemüveget, ha jelenleg is hord elégedett-e a korrekcióval és a látásával. Ki kell térni arra, hogy a mindennapok során mire van “nagyobb” szüksége az illetőnek: munkahelyén sokat dolgozik monitor előtt, sokat olvas vagy éppen a távoli látóélesség a fontosabb.A látóélesség meghatározásában szubjektív és objektív vizsgálatok is segítségünkre állnak. Utóbbi például az egyre több helyen elérhető automata refraktometria, mely során a készülék meghatározza a szem fénytörését (szférikus, cylinder dioptria és a tengely foka). Ez az érték a vizsgáló személy számára segítséget nyújt a pontos szemüveg (és kontaktlencse) korrekció kiválasztásában. Korábbi cikkeinkben bővebben kifejtettük, hogy mit jelent az, ha valaki “mínuszos”, “pluszos” vagy “cilinderes” korrekciót hord. A cikk itt található >> Szemészeti leletek értelmezése

A látóélességet távolra és közelre korrekció nélkül (nyers látóélesség) és a legjobb szemüveg korrekcióval határozzuk meg (korrigált látóélesség). (Amennyiben rendelkezik szemüveggel a páciens érdemes azzal is elvégezni egy kontrollt - sok esetben segít annak eldöntésében, hogy a korábbihoz képest romlott-e a látóélesség.) A távoli látóélesség meghatározása során a két szemet külön-külön, majd együtt is vizsgáljuk. Meghatározott távolságból (általában 5m) számokat, betűket vagy jeleket kell felismerni az erre a célra készített speciális olvasótáblán (általában Kettesy-féle vízustábla). (A klinikai gyakorlatban az előbb említett módszer terjedt el, azonban számos vízustábla van, melyeket különböző távolságokra kell elhelyezni.) Gyermekek esetében rajzokat, jeleket, esetleg villákat használunk.

A közeli látóélesség vizsgálatát - általában - közeli olvasótábla (ún. Csapody-tábla) segítségével határozzuk meg. A vizsgált személy kb. 30-40 cm távolságra tartja a táblát (ahogy neki kényelmes) és a közeli látóélessége az az érték, amelyhez tartozó szöveget könnyen olvasni tudja. Ebben az esetben kiemelt szempont az előrehaladott életkor is, hiszen az ún. presbyopia (öregszeműség) megjelenése az egyik leggyakoribb oka annak, hogy olvasószemüveget írunk fel. Sajnálatos módon, a közeli látóélesség a kor előrehaladtával fokozatosan és folyamatosan romlik.

Mivel egyre több időt töltünk különböző monitorok előtt, ezért egyre nagyobb az igény, az ún. monitor/munka/”fél-távoli” szemüvegre, ezért ebben a távolságban (50-100 cm) is javasolt olvastatni a pácienst. Meg kell érdeklődni, hogy pontosan milyen az a környezet, ahol használni szeretné a monitor szemüveget, milyen méretű a képernyő, stb.

Tekintettel az igényekre és a modern optikai technikákra ma már léteznek többfókuszú szemüveglencsék is, mely mind a közeli, a “fél-távoli” és a távoli korrekcióra is megoldást nyújthatnak.

Amennyiben kontaktlencse illesztésről van szó kicsit eltérő dioptriákat használunk, mint szemüveg rendeléskor, mivel a kontaktlencse a szem felszínére illeszkedik, valamint számos egyéb paramétert kell figyelembe venni, míg a szemüveg lencséje egy meghatározott távolságra van a szemektől. A kontaktlencse viseléssel kapcsolatos tudnivalókról külön cikkben foglalkoztunk. Kontaktlencse helyes kezelés, használat

Olvasópróbák

A közeli látásélesség vizsgálatát a szemtől 30-40 cm távolságban a vizsgált egyén szeme elé helyezett különböző méretű betűket tartalmazó olvasótáblákkal - leggyakrabban Csapody-féle olvasótábla - végezhetjük. Fontos, hogy az az érték fogadható el, ahol a páciens a szöveget könnyedén tudja elolvasni. Mai modern világunkban egyre többen ülünk monitor előtt, ezért javasolt messzebbi távolságban is megvizsgálni a látóélességet, hogy a monitor távolságra is pontos dioptriát tudjunk felírni.

Szemünk egészségének megőrzése

Szemüveg