Számítógépes látás szindróma


A világ megváltozott: egyre több időt töltünk olyan digitális eszközökkel, mint például tablet, okostelefon vagy laptop. A digitális eszközök által megváltoztak a vizuális szokásaink. A mai modern korban - természetesen - a számítógépes munka elkerülhetetlen, ám gyakran “túlerőltetjük” a szemünket azzal, hogy huzamosabb ideig közelre fókuszálunk. Egyre gyakrabban fordulnak elő a digitális életformából adódó egészségügyi panaszok, melyek többsége érinti látásunkat is. 

Számítógépes látás szindróma (Computer Vision Syndrome, CVS, Digital Eye Strain)
A monitor előtt dolgozók gyakori problémájával kapcsolatos összefoglaló diagnózis a számítógépes látás szindróma (CVS), megnevezésével kapcsolatban a szakma nem egységes, mivel jelenleg kevés kutatás született a témában. Általában az optometristák, látszerészek között, mintsem a szemész orvosok között terjedt el ez a fajta megnevezése a monitorok, telefonok, kijelzők előtt eltöltött órák következtében kialakuló szemészeti és mozgásszervi (nyak-, és vállfájdalom) problémáknak. A betegség hasonlít az ún. carpal alagút szindrómához és más ismétlődő mozgássérülésekhez, amelyeket általában az irodai munkahelyeken szerezhetünk.
Az Amerikai Optikusok Szövetsége hívta fel leginkább a figyelmet arra, hogy komoly népegészségügyi problémát jelent a különböző képernyők előtt eltöltött idő, mely akár napi 6-9 óra is lehet¹.

Okok és tünetek
Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérés szerint a képernyő előtt dolgozók 64−90 százalékánál jelentkezik a CVS egy vagy több tünete². Számítógép vagy az okostelefon használata közben a képernyőre fókuszálva „elfelejtünk” pislogni. A fő probléma, hogy a ritkább pislogás (normál esetben 22 pislogás/perc helyett 7 pislogás/perc) következtében elpárolog a szem felszínét borító és védő könnyfilm, ami károsítja a szaruhártyát alkotó sejteket, melynek nyomán diszkomfortérzés és gyulladás is felléphet. A problémát súlyosbítja, hogy ennek következtében száraz szem vagy szemhéjgyulladás (blepharitis) is kialakulhat. Ismert tény, hogy 40 éves kor fölött a szemlencsénk rugalmassága csökken, kialakul a presbyopia (öregszeműség), ezáltal pedig a szem közeli fókuszáló képessége gyengül, így a panaszok fokozódhatnak is.
Leggyakrabban a helytelen megvilágítás, a monitor csillogása, tükröződése, a rossz kontraszt, a monitor nem megfelelő távolsága, magassága, a helytelen testtartás, a korrigálatlan fénytörési hibák, légkondicionálók használata miatti szárazabb levegő, valamint ezek kombinációja okozhatja a tüneteket, melyek a következők lehetnek:

  • szemszárazság

  • vörös szem

  • homályos látás

  • égő, diszkomfort érzés a szemben

  • szemeink megerőltetése miatti szemfájdalom

  • fejfájás

  • nyak-, és vállfájdalom

  • kimerültség

Mit tehetünk szemünk egészsége érdekében?

Az elsődleges, hogy kényelmes munkakörnyezetet alakítunk ki, megfelelő világítással, üléspozícióval. A megvilágítás erőssége, iránya kiemelten fontos, a monitor és a billentyűzet  elhelyezése valamint a képernyő kontraszt beállítása és a tükröződés megszüntetése könnyen kivitelezhető bármelyik munkahelyen vagy akár otthon is³. Az fenti képen láthatóak az ergonómiailag helyes pozíciók kulcselemei.

Látásunk szempontjából kulcsfontosságú, hogy - ha szükséges - a megfelelő erősségű korrekciót (szemüveg/kontaktlencse) viseljük.

20-20-20 szabály: Az Amerikai Optikusok Szövetségének ajánlását minden monitor előtt dolgozónak javasoljuk, miszerint 20 percenként fókuszáljunk legalább 20 másodpercig egy legalább 20 lábnyi (kb. 6 méter) távolságban lévő tárgyra.¹ Elengedhetetlen, hogy ne felejtsünk el pislogni a képernyők előtt, így csökkenteni tudjuk a panaszok előfordulási gyakoriságát.

Abban az esetben, ha a panaszok már nem csökkenthetők a fenti módszerekkel műkönny használata javasolt a könnyfilm mennyiségi és minőségi pótlása érdekében. (IDE később belinkelni a műkönny navigátort!!!)

Tekintettel arra, hogy gyermekeink egyre több időt töltenek a számítógép vagy a TV képernyője előtt különösen figyelni kell az ott eltöltött idő mennyiségére, a számítógépek használatának helyes gyakorlatára. Gyermekkorban a szem még növekedésben van, a látóélesség (pontosabban a szem dioptriája) még változhat, ezért figyeljünk oda gyermekünk olvasási szokásaira. Kijelenthetjük, hogy a CVS őket is fenyegetheti. Javasolt minél több időt a szabadban tölteni, ahol mind közelre, mind pedig távolra is néznek, így “tréningelve” szemüket.

Az American Academy of Ophthalmology megerősíti, hogy nem sikerült klinikai vizsgálatokkal bizonyítani azt az állítást, hogy bármiféle szemtorna (pl. Bates-módszer) lassítaná az öregszeműség kialakulását, javítaná a látóélességet vagy segítene pl. a számítógépes látás szindrómában.

Rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálatokon! Abban az esetben, hogy ha semmilyen szemészeti betegségünk sincs, 40 éves kor alatt 2 évente, míg 40 éves kor felett évente menjünk szemészeti szűrővizsgálatra!

Egészséges életmóddal és étrenddel, az előírt bevitt folyadékmennyiséggel ugyancsak javíthatunk a szemünk (és természetesen szervezetünk) egészségén! Fogyasszunk a szemre jótékony hatással lévő vitaminokat, tápanyagokat és ásványi anyagokat! Étrendünk legyen A-, C-, E-vitaminban, valamint béta-karotinban, cinkben, luteinben és szelénben gazdag. Ugyancsak segít megőrizni szervezetünk egészségét a rendszeres testmozgás is. 

Sokan nem gondolnánk, de a megfelelő mennyiségű alvás alapvető fontosságú szervezetünk számára, így szemünk egészségének tekintetében az alváshiány káros is lehet. (A mindennapokban sokszor találkozhatunk azzal a panasszal, hogy az alváshiány miatt vörös a szem, valamint enyhe szemszárazság és fájdalom is előfordulhat.)

A dohányzás fokozza az oxidatív stresszt, csökkenti a szervezet védekező, regenerálódó képességét javító antioxidánsok szintjét, ezért a dohányzás abbahagyása erősen javasolt a szemünk védelme érdekében is!

Összefoglalva
Mindent összevetve a digitális életformával járó szemészeti panaszok valósak, szemünk egészségével kapcsolatban azonban azt mondhatjuk, hogy inkább kellemetlenséggel, mintsem a szemünk romlásával járó problémával állunk szemben. A fentebb felsorolt “óvintézkedések” segítségével jelentősen csökkenthetőek ezen panaszok gyakorisága. Mindannyiunk érdeke - beleértve a szakembereket is -, hogy a látásunkat érintő kérdésekben/betegségekben jártasak legyünk, ezzel is óvva szemünk egészségét. A digitális életmód következtében kialakuló számítógépes látás szindróma mindenképpen felhívta a figyelmet arra tényre, hogy hosszú utat kell megtennünk annak érdekében, hogy jobban megértsük ezt a tünetegyüttest, és hatékonyabb kezelési módszereket találjunk.


Vissza a Mi történik a szemünkkel menübe >>

Vissza a Látásunk egészségének megőrzése menübe >>

Vissza a Monitorszemüveg menübe >>

Forrás

  1. Computer Vision Syndrome - American Optometric Association Elérhető: https://www.aoa.org/patients-and-public/caring-for-your-vision/protecting-your-vision/computer-vision-syndrome

  2. Gowrisankaran S, Sheedy JE: Computer vision syndrome: A review. Work 2015;52(2):303-314. Elérhető: https://content.iospress.com/articles/work/wor2162

  3. Munshi S et al.: Computer vision syndrome-A common cause of unexplained visual symptoms in the modern era. Int J Clin Pract. 2017;71(7).

  4. AAP, AAPOS, AACO and AAO Hoskins Center for Quality Eye Care: Joint Statement: Learning Disabilities, Dyslexia, and Vision - Reaffirmed 2014 ELérhető: https://www.aao.org/clinical-statement/joint-statement-learning-disabilities-dyslexia-vis s munkakörnyezetet alakítunk ki, megfelelő világítással, üléspozícióval. A megvilágítás erőssége, iránya kiemelten fontos, a monitor és a billentyűzet