Mi történik a szemünkkel 60 év felett

Alább összegyűjtöttük azokat a klinikai gyakorlatban előforduló szemészeti betegségeket, amelyek az idősebb generációt gyakrabban érintik.

Száraz szem

Korábbi cikkeinkben bővebben foglalkoztunk az idősebb korban előforduló száraz szem betegség kapcsolatban.

Szürkehályog

Korábbi cikkünkben szürkehályog bővebben foglalkoztunk azzal, hogy az idősebb generációt a leggyakrabban érintő szemészeti eltérés a szemlencse - szürkehályog, aminek következtében az éleslátás fokozatosan csökken, majd ez a folyamat csökkent látáshoz és végül akár vaksághoz is vezethet. Sokan kérdezik, hogy milyen korban alakul ki a betegség, ezért fontos kiemelni, hogy nincs konkrét évszám, hiszen akár veleszületett is lehet a szürkehályog, ill. egyéb betegségekhez társultan a fiatalkorú, ill. középkorú embereket is érintheti. Elmondható, az öregedés természetes folyamata révén a lencse elveszti rugalmasságát és átlátszóságát is, ami akadályozza az éles kép kialakulását a retinán. A 65-75 év közötti emberek több mint felét, előbb-utóbb érinteni fogja ez a probléma.

A tüneteket tekintve a szürkehályog fájdalommentes, nem jár váladékozással, kipirosodással vagy viszketéssel. A fő panasz, hogy a látás fokozatosan romlik, homályos látás alakul ki, olyan érzése van az embernek, hogy a színek, a kontrasztok nem olyanok, mint régen, mintha egy “függönyön” keresztül nézne.

A diagnózis viszonylag gyorsan felállítható. Attól függően, hogy a lencse mely részében alakulnak ki homályok többféle típusú szürkehályogot különböztetünk meg. Sokan azt remélik, hogy a szürkehályog terápiájában van olyan szemcsepp, amivel le lehetne lassítani vagy állítani a folyamatot, de az egyetlen nemzetközileg elismert és a gyakorlatban is alkalmazott kezelési mód a műtét. A szürkehályog műtéti megoldása az egyik leggyakrabban és egyben legeredményesebben végzett sebészeti beavatkozás, mely során a lencse eltávolítását követően műlencse kerül beültetésre. Ma már nem várják meg a vakság kialakulását, szemészeti protokollok alapján - a pácienssel együttműködve - egy meghatározott időpontban, elektív műtétre kerül sor. A műtétnek kevés kontraindikációja van, szinte bármely életkorban elvégezhető, helyi érzéstelenítésben megoldható, ill. a gyerekek kivételével altatásra sincs szükség. A szürkehályog műtétek több, mint 95%-a komplikációmentes, szinte azonnali eredményt mutat.

Zöldhályog (glaucoma)

A glaukóma (zöldhályog) a látóideg (az az ideg, mely “összeköti” a szemünket az agyunkkal) rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség. A glaukóma a súlyos látásromlás második leggyakoribb oka a világon, ezért a következőkben nagyon röviden megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat erről a betegségcsoportól. A szemnyomás fenntartásáért a csarnokvíz termelése és elvezetése közötti egyensúly a felelős, annak felborulása következtében emelkedhet meg vagy ingadozhat a szemnyomás. A károsodás okozója az esetek többségében a megemelkedett szemnyomás, amely az idegrostok működését, anyagcseréjét hátrányosan befolyásolja.

A szem elülső részében található a csarnokzug, melynek állapota (nyitott vagy zárt) meghatározza a betegség típusát (elsődleges vagy másodlagos), hiszen rajta keresztül (is) áramlik a csarnokvíz. A leggyakoribb forma az elsődleges nyitott zugú glaukóma, amely a fejlett országokban a 40 év feletti lakosság mintegy 2%-át érinti. Az elsődleges nyitott zugú glaukóma nem jár fájdalommal és az okozott látásromlás is hosszú ideig észrevétlen maradhat a beteg számára. A betegség másik csoportját képező magas szemnyomással járó glaukóma típusok esetében a homályos látáson túl a szem, illetve a szem környéki csontok fájdalmát, fényforrások körüli szivárvány karikák látását okozhatják (ilyen például a glaukómás roham, ami zárt zugú glaukómában alakulhat ki).

A szemészeti vizsgálatok során a látóélesség ellenőrzése mellett kiemelten fontos a látótér és a szemfenék (látóidegfő) vizsgálata, valamint a szemnyomásmérés és a csarnokzug (hármastükör/gonioscopia) vizsgálata is. Öröklődő betegségről lévén szó ajánlott a vérrokonok vizsgálata is. A glaukóma krónikus betegség; kezelése élethosszig tarthat. A kezelés célja a glaukóma minden típusában a szemnyomás csökkentése, vagy a magas szemnyomást kiváltó ok megszüntetése. A szemnyomást gyógyszerekkel (legtöbbször szemcseppel), lézeres, illetve sebészeti beavatkozással lehet csökkenteni. A glaucomás látáskárosodás súlyos terhet ró az egyén és családja számára (életminőség romlása, közlekedési, olvasási járművezetési korlátozottság, a teljes vakság lehetősége miatti tartós szorongás), emellett direkt társadalmi költségei (gyógyszer, műtét) és főként indirekt társadalmi költségei (pénzbeni ellátás, munkából kiesés, segítség igénybevétele ügyek intézésekor) hatalmasak. A glaukómás páciensek rendszeres szemészeti ellenőrzése kulcsfontosságú. Tekintettel arra, hogy sokan nem veszik észre a látótér beszűkülését vagy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a tüneteknek, a látóideg károsodása sok esetben későn kerül felfedezésre, így a látásromlás már visszafordíthatatlan. Legrosszabb esetben akár a látás elvesztése is bekövetkezhet.

Időskori makula degeneráció (AMD)

Az időskori makula degeneráció a sárgafolt (macula lutea) betegsége, mely típusosan 50 éves életkor után jelentkezik. A betegség jelentőségét az adja, hogy a fejlett országokban ez a felnőttkori szerzett vakság legfontosabb oka, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint pedig - a szürkehályog és a zöldhályog után - a vakság 3. leggyakoribb oka a világon. A legfontosabb rizikótényező az életkor: 50 éves kortól 75 éves korig az előfordulási gyakoriság megháromszorozódik. A betegség fehér bőrszín esetén gyakoribb, de a legfontosabb (befolyásolható!) rizikótényező a dohányzás: újabb adatok szerint a látásromlás kockázatát a dohányzás akár négyszeresen is fokozhatja.

A betegségnek számos klasszifikációja létezik az irodalomban, az általánosan használt száraz/nedves osztályozás elfogadható, azonban legnagyobb hibája azonban az, hogy nem ad információt a meglévő vagy várható látásromlásról, továbbá nem ad támpontot a betegeket fenyegető kockázat megítéléséhez.

A száraz, sorvadásos forma a betegek 85-90%-át érinti. A páciensek olvasóképessége fokozatosan romlik, az olvasott betűk töredezetté válnak. A betegség ezen típusában azonban akár évtizedek is eltelhetnek az olvasóképesség teljes elvesztéséig.

Az esetek 10%-ában a betegség száraz formája egy súlyosabb, gyors látásromlást eredményező állapotba, az ún. nedves formába megy át. Korai tünete a torzlátás, az érintett betegek az egyenes vonalakat görbének látják.

A betegség során megjelenő érújdonképződés (CNV) a látás gyors romlását okozza, a neovaszkularizáció minden esetben heggel, leggyakrabban durva hegesedéssel gyógyul. A betegség során az éleslátás területén történő elváltozások miatt a látótér centrális része károsodik, a páciensek - kezelés nélkül és gyakran sajnos mellette is - elvesztik olvasóképességüket, de a perifériás látás a betegség végstádiumában is megmarad.

A szemészeti vizsgálatok során ki kell emelnünk az optikai koherencia tomográfiát (OCT), ill. a fluorescein angiográfiát (FLAG), melyek a mindennapi gyakorlat részét képezik és segítenek a különböző stádiumok és állapotok elkülönítését és rögzítését. Ezen szemészeti képalkotó vizsgálatok a kezelési terv felállításában és a páciensek követésében elengedhetetlenek.

Ami a betegség gyógyulását illeti, jelenleg nincs végleges kezelés. Több kutatás is bizonyította, hogy az antioxidáns vitaminoknak és nyomelemeknek (pl. lutein) előnyös hatása lehet az időskori makula degeneráció közepesen súlyos eseteiben. A betegség előrehaladását késleltető palliatív kezelések közé tartozik a szemgolyóba adott intravitrealis gyógyszerek (anti-VEGF), szemfenéki lézerek, dinamikus fototerápia és néha a műtét. Az anti-vaszkuláris endothelialis növekedési faktor (anti-VEGF) hatóanyagokkal (például aflibercept, bevacizumab és ranibizumab) történő intravitrealis injekciós terápia a leghatékonyabb módja a neovaszkuláris AMD kezelésének és az első kezelési vonalnak. A betegek korai rehabilitációjának kezdete a pszichológiai támogatás, a mobilitás és az életkészség, hogy továbbra is teljes élettapasztalatot folytasson, és nincsenek korlátai, valamint az élet- és munkahely adaptálása, valamint az olvasáshoz és a speciális segédeszközök használatához. számítógépes használat.

Mi történik a szemünkkel?

Forrás:

1. Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv - A felnőttkori szürkehályog diagnosztikájáról és kezeléséről (1. módosítás)
2. https://eyewiki.aao.org/Cataract
3. European Glaucoma Society: Terminology and Guidelines for Glaucoma 4th edition (2014)
4. Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv - A glaucoma kezeléséről.
5. Szemészeti Szakmai Kollégium: NEFMI Szakmai protokoll - Az időskori makula degeneráció kezeléséről (3. módosított változat).
6. Age-related macular degeneration. Eyewiki. American Academy of Ophthalmology.
7. Preferred Practice Pattern® - Age-related macular degeneration. 2015. American Academy of Ophthalmology.

Jó egészséget kívánunk!

Baráti üdvözlettel:

az eOptika.hu csapata